Az legutóbbi Tourism Summit egyik legfontosabb üzenete egyértelmű volt: a mesterséges intelligencia már nem a jövő, hanem a jelen. A nagy turisztikai szereplők évek óta használják, most viszont minden eddiginél gyorsabb tempóban fejlődik. Jan Tissera szerint az Amadeusnál már több mint 300 AI-projekt fut párhuzamosan – és ez a szám szinte napról napra nő. „Amikor azt mondjuk, hogy 300 projekt, lehet, hogy holnap már 400 lesz” – jegyezte meg.

A turizmus húzóerejét ma már nem a helyszínek, hanem az adatok jelentik. Rengeteg információ áll rendelkezésre, de a valódi versenyelőny abból származik, ha ezeket jól is használják. A mesterséges intelligencia segít előre jelezni a keresletet, optimalizálni az árakat és gördülékenyebbé tenni a működést. „Mindenki beszél az adatokról, de a kérdés az, hogyan tesszük őket valóban hasznossá” – fogalmazott Tissera. Ebben kulcsszerepe van a travel intelligence-nek, amely képes valódi mintázatokat kirajzolni az utazók viselkedéséből.

A következő nagy lépés a személyre szabás. A vendégek ma már nem általános ajánlatokat keresnek, hanem kifejezetten rájuk szabott élményeket – és ezért cserébe egyre nyitottabbak az adatmegosztásra is. „Ha nem ismerjük az utazót, nem tudunk valódi személyre szabást nyújtani” – mondta Tissera. Ugyanakkor szerinte nem az adatgyűjtés a legnagyobb kihívás, hanem az, hogy mindezt a gyakorlatban is működővé tegyék.

A technológia közben a szállodák működését is új szintre emeli. Az automatizált check-in vagy az AI-alapú ügyfélkezelés már nem sci-fi, hanem egyre inkább alapelvárás. Ez azonban nem az emberi szerep csökkenését jelenti, hanem annak átalakulását. „A technológia elvégezheti az adminisztrációt, az emberek pedig az élményre koncentrálhatnak” – hangsúlyozta az Amadeus vezetője. Ez különösen fontos egy olyan iparágban, ahol a munkaerőhiány állandó kihívás.

A fejlődés árnyoldala ugyanakkor az adatvédelem kérdése. A személyre szabott szolgáltatások egyre több adatot igényelnek, miközben a szabályozás – különösen Európában – szigorú kereteket szab. Tissera szerint a kulcs az egyensúly: ha a felhasználók valódi értéket kapnak, és tudják, mire használják az adataikat, akkor a rendszer működőképes.

Bár az AI egyre több feladatot vesz át, a turizmus továbbra is emberközpontú marad. „A technológia önmagában nem elég – szükség van emberekre, akik értelmet adnak neki” – fogalmazott. Az AI inkább eszköz, amely felszabadítja az emberi erőforrásokat, és lehetővé teszi a magasabb szintű, személyes szolgáltatást.

A Tourism Summiton az is világossá vált, hogy a jövő turizmusa nemcsak technológiai, hanem fenntarthatósági kérdés is. A cégeknek egyszerre kell növekedniük, felelősen működniük és figyelniük a környezetre. Ebben az adatvezérelt működés szintén kulcsszerepet játszik.

A turizmus tehát gyorsan átalakul: az AI és az adatok révén az utazás egyre okosabb, személyre szabottabb és hatékonyabb lesz. Ahogy Jan Tissera fogalmazott: az AI már nem választási lehetőség, hanem az iparág működésének alapja.