Várromok a vulkanikus hegytetőkön, középkori pincék, különleges természeti képződmények és interaktív történelmi kiállítások várják az utazókat a magyar–szlovák határ két oldalán. A történelmi Tokaj-hegyalja és a Bodrogköz szlovákiai vidéke akár egy hosszú hétvégére is elegendő élményt kínál, ráadásul a legérdekesebb helyek közül több autóval rövid idő alatt elérhető.

Aki Tokaj nevét hallja, annak többnyire a világhírű magyar borok, a történelmi pincék és a szőlővel borított hegyoldalak jutnak eszébe. A borvidék története és kulturális öröksége azonban országhatárokon is átível. A mai Szlovákia területén fekvő települések között ugyanúgy találunk borászati hagyományokat őrző falvakat, történelmi kastélyokat és várromokat, mint különleges természeti látnivalókat.

Tokaj: egy név, amelyért országok vitatkoztak

A tokaji bor neve nem csupán egy földrajzi területet jelöl: évszázados hagyományokat, sajátos termelési módszereket és komoly nemzetközi piaci értéket képvisel. Nem meglepő, hogy a Tokaj elnevezés használata Magyarország és Szlovákia között hosszú jogviták tárgya volt. A történelmi Tokaj-hegyalja egy része az első világháborút követő határváltozások miatt került Csehszlovákiához. A térséghez tartozó hét település – Kistoronya, Nagytoronya, Szőlőske, Kisújhely, Csörgő, Bári és Csarnahó – ma Szlovákia területén található.

A vita középpontjában nem pusztán az állt, hogy a határ túloldalán is termesztenek szőlőt. A termőterület kiterjedése, a minőségbiztosítás és a borászati előírások betartása legalább ilyen fontos kérdés volt. A rádióadásban elhangzottak szerint a szlovákiai oldalon az eredetileg 174 hektárosként említett területet előbb 703, majd 900 hektárra bővítették, ami a magyar fél részéről komoly kifogásokat váltott ki.

2004 júniusában a két ország elvi megállapodást kötött a névhasználatról. A cél az volt, hogy a szlovákiai termelők is alkalmazhassák a Tokaj megjelölést, amennyiben betartják a megfelelő termelési és minőség-ellenőrzési követelményeket. A közös ellenőrzési rendszer kidolgozása azonban elakadt. Szlovákia 2009-ben az európai uniós nyilvántartás módosítását kezdeményezte, Magyarország pedig jogi úton támadta meg a döntést. Az Európai Unió Bírósága 2014 februárjában elutasította a magyar keresetet.

Dr. Kiss Róbert Richard a borvidék nemzetközi jelentőségére is felhívja a figyelmet:

„Ha a világ nagy gasztronómiai központjaiban keresünk tokaji borokat, a legelőkelőbb helyeken is találkozhatunk velük. A tokaji név nemzetközi értéket képvisel, és olyan borászati hagyományt jelöl, amely messze túlmutat a régió határain.”

A tokaji borvidék szlovákiai része ma is érdekes úti cél a borkedvelők számára. A domboldalakba vájt történelmi pincék, a szőlőültetvények és a panorámát kínáló kilátók együtt mutatják meg, hogyan fonódik össze a táj, a helyi gazdaság és a borkultúra.

Kistoronya: kilátás a boroshordó tetejéről

A szlovákiai Tokaj-vidék egyik látványos úti célja a Kistoronyán található hordó alakú kilátó. A mintegy 12 méter magas, acélszerkezetre rögzített, nagyrészt fából készült építmény stilizált boroshordót idéz. Négy szintjéről 360 fokos panoráma nyílik a szőlőültetvényekre, a Bodrogköz síkságára és a magyarországi Zemplén hegyeire. A kilátó nemcsak a táj szépsége miatt érdekes: formája a borvidék arculatához is szervesen kapcsolódik. A környék felfedezését érdemes a szőlőhegyek között folytatni, ahol a vulkáni tufába vájt pincék évszázados történeteket őriznek.

Ezeknek a járatoknak a kialakítása már a középkorban megkezdődött. A vulkáni tufába vájt pincék természetes hőszigetelő tulajdonságai különösen kedvező feltételeket teremtettek a bor tárolásához és érleléséhez. A falakat gyakran vastag pincepenész borítja, a hőmérséklet pedig a borászat szempontjából kedvezően állandó marad. A borospincék felkeresése ezért nemcsak gasztronómiai program: betekintést enged a helyi építészeti és gazdaságtörténeti hagyományokba is.

Borsi: II. Rákóczi Ferenc szülőhelye, ahol a történelem életre kel

A térség egyik legfontosabb történelmi látnivalója a szlovákiai Borsiban található Rákóczi-kastély. A reneszánsz stílusú épületegyüttes II. Rákóczi Ferenc fejedelem szülőhelye, ezért a magyar történelem iránt érdeklődők számára különösen jelentős úti cél. A kastély építését a 16. század második felében kezdték meg, később házasság révén került a Rákóczi család birtokába. II. Rákóczi Ferenc 1676. március 27-én született itt. A hagyomány szerint édesanyja, Zrínyi Ilona eredetileg más úti cél felé tartott, amikor megindult a szülés, ezért került a gyermek a borsi kastélyba.

A felújított épületben kialakított kiállítás egyik legnagyobb erőssége, hogy nem csupán vitrinek és történelmi tárgyak segítségével mutatja be a múltat. A látogatók interaktív feladatokon keresztül ismerhetik meg a korabeli életet, a birtok működését és a fejedelem életútját.

A kiállítás egyik különleges eleme, hogy a látogatók maguk is kipróbálhatják a boltívépítés alapelveit. Az egymás mellé helyezett elemek megfelelő elrendezésével megtapasztalható, hogyan képes egy boltív a saját súlyának köszönhetően stabil szerkezetté válni. Más termekben a korabeli gazdálkodás, a gyógyítás és a mindennapi élet tárgyai kerülnek a középpontba. Titkos fiókok, zenei részletek, filmrészletek és játékos feladatok teszik élményszerűvé a történelmi ismeretszerzést.

A virtuális valóságot alkalmazó programok segítségével a látogatók a 17. század végi világba is bepillanthatnak: korabeli vadászatot élhetnek át, bejárhatják a bástyákat, vagy egy történelmi párbaj résztvevőivé válhatnak. A kastély pincéjében szabadulószobát alakítottak ki, ahol a csapatmunka és a logikai gondolkodás segítségével kell megoldani a feladatokat.

Dr. Kiss Róbert Richard szerint a modern turizmusban az ilyen helyszínek egyik legfontosabb értéke, hogy a történelmi örökséget élménnyé alakítják:

„Nem feltétlenül van szükség mindenütt bonyolult virtuális valóságra ahhoz, hogy a látogatók jól érezzék magukat. Ha egy kiállításban mozog valami, kipróbálhatunk egy régi építési technikát, vagy játékosan ismerhetjük meg az egykori mindennapokat, az már önmagában is maradandó élményt ad.”

Kastélypark, tanösvény és családi programok

A borsi látogatás a kastély falain kívül is folytatódhat. A történelmi épület mögött tematikus játszótér található, ahol a gyerekek egy fából készült, várkastélyt idéző építményt ostromolhatnak meg. A mászófalak és a játékos elemek mellett az árnyékot adó, idős fák a felnőttek számára is kellemes pihenőhelyet teremtenek. A kastély környezetében szálloda és étterem is működik, így a helyszín akár hosszabb családi program része lehet. A környéket azok is felfedezhetik, akik nem szeretnének belépőt váltani a kiállításra: a kastély körüli területek és a tanösvény önálló sétára is lehetőséget adnak. A tanösvény az angolparkból indul, és az egykori urasági erdőn keresztül a Bodrog folyó partjáig vezet. A folyó egykori árterének természeti viszonyairól, a mocsaras élőhelyekről és a vízpart élővilágáról is képet kaphatunk. A séta egyes részei fa járófelületeken vezetnek, az útvonal pedig a rádióadásban elhangzottak szerint babakocsival és kerékpárral is bejárható.

Várromok, amelyekhez legendák kapcsolódnak

A történelmi Zemplénben a várak és kastélyok felfedezése önmagában is külön kirándulást érdemel. A környék számos erődítményének maradványai vulkanikus hegyek tetején vagy erdős magaslatokon állnak, ahonnan messzire ellátni a Bodrogköz síksága és a szőlőhegyek irányába.

Nagykövesd vára a 13. században épült, a tatárjárást követő erődítési hullám részeként. A meredek vulkanikus magaslaton álló várat a császári csapatok 1673-ban felrobbantották. Ma elsősorban a romok és a panoráma miatt érdemes felkeresni. A környékhez Hunyadi János neve is kapcsolódik: a hagyomány szerint egy birtokvitában itt tett igazságot.

A Királyhelmec közelében található Csonkavárat a helyiek a Perényi vár maradványaiként ismerik. A hozzá kapcsolódó legenda szerint titkos föld alatti járat kötötte össze a borsi kastéllyal, ezt azonban a rádióadásban elhangzottak szerint nem igazolták történelmi bizonyítékok.

Szalánc vára szintén látványos célpont. A 13. század végén emelt erődítmény a Rákóczi-szabadságharc idején megrongálódott, később azonban helyi vármentők dolgoztak a megóvásán. Központi tornyából szép kilátás nyílik a környező tájra.

A természetközeli kirándulásokat kedvelőknek a Bán Miklós-vár romjai is érdekesek lehetnek: az erdőben megbúvó, mohával borított falmaradványok egészen más hangulatot kínálnak, mint a látványosan felújított történelmi épületek.

A térség egyik legkülönlegesebb építészeti emléke a leleszi gótikus kőhíd. A Lelesz környéki egykori vízi világ és a Tisza régi holtágai mellett álló híd a középkori közlekedés és építészet emléke. A település premontrei kolostora egykor hiteles helyként is működött, vagyis fontos szerepet játszott az oklevelek hitelesítésében és a jogügyletek dokumentálásában. A monostorhoz Gertrúd királyné tragikus története is kapcsolódik. A hagyomány szerint a királyné 1213-as meggyilkolása után testének egyes részeit a leleszi kolostorban temették el. Ez a történet is hozzájárul a hely történelmi és legendabeli jelentőségéhez.