A Rosat teleszkóp a Föld felszínétől már csak kevesebb mint 240 kilométerre kering, így várhatóan a hétvégén lezuhan. A pontos időt és a becsapódás helyszínét azonban képtelenek előre jelezni a szakemberek, olyannyira, hogy plusz-mínusz két nap is lehet az eltérés a mostani becsléstől. A Rosat orbitális pályája az 53. északi szélességi foktól az 53. déliig terjed, amely a Föld nagy részét lefedi. Ez azt jelenti, hogy a szonda töredékei Kanadától Dél-Amerikáig bárhova leeshetnek.

A 2,5 tonnás teleszkópnak valamivel több mint egyharmada ég el, a maradék 1,8 tonna pedig akár 30 darabra eshet szét és csapódhat be a Földön. A röntgentávcsövet ugyanis komoly hővédő burkolattal szerelték fel, és ez megvédi a súrlódástól keletkező óriási hőtől. A legnagyobb darab feltehetően az űrteleszkóp optikai rendszere lesz, maga a röntgentükör és tartószerkezete, amelynek egy része szénszállal megerősített kompozitanyagból készült. Ha az nem esik szét, önmagában is 1,6 tonnát nyom.

Annak az esélye, hogy Németországban landolnak a hosszú évek óta már csak űrszemétként keringő mesterséges égitárgy törmelékdarabjai, 1 az 580-hoz. Egy a 2000-hez az esély arra, hogy a becsapódó műhold miatt ember sérül meg, de a Föld hétmilliárd lakosa egyénenként egy a 14 ezer milliárdhoz eséllyel számíthat arra, hogy éppen őt találja el valamelyik darab.